Sunday, Sep 05th

Frissítve:03:38:16 PM GMT

Fejléc: Jelenleg 6 vendég olvas minket
RSS
Most itt vagy:

Teremtés

Mindannyian csillaganyagból vagyunk

Email Nyomtat
Először sikerült egy szupernóva-maradvány térbeli jellemzőit rekonstruálni. Látványos alakzatokat formál a robbanásban kifelé száguldó anyag, amely környezetét is megtermékenyíti.

1987-ben a telihold fényességét is elérő szupernóva tűnt fel a déli égbolton (Magyarországról sajnos nem látszott). A csillagrobbanás egyik kísérőgalaxisunkban, a Nagy Magellán-felhőben történt. A táguló szupernóva-maradványt azóta is vizsgálják. A legújabb kép az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT-rendszerével végzett megfigyelések alapján készült. Először sikerült térhatású látványt készíteni egy ilyen objektum szerkezetéről. 

A középen megfigyelhető fényes, ovális alakzat a robbanás helyét mutatja. Ezt egy kisebb gyűrű veszi körül, itt érte el a robbanás 100 millió kilométer/órás sebességgel kifelé száguldó anyaga (ez körülbelül 100 000-szer gyorsabb egy utasszállító repülőgépnél) a csillagról még a robbanás előtt ledobódott és lassan táguló anyagot.

Ezután két hatalmas, jobbra és balra nyíló kúp látható. Mindkettőben egy-egy távolabbi és nagyobb gyűrű formálódott abban a távolságban, ahova elért a kataklizma lökéshulláma, és összenyomta maga előtt a csillagközi anyagot.

Forrás:
ESO/L. Calçada

Az SN1987A maradványának térhatású képe. A kép nagyobb méretben itt

Az összetett alakzatok a csillag élete végén ledobott különböző anyagburkok, a sugárzás és a robbanás során tágulásnak indult lökéshullám összjátékaként születtek. Maga a szupernóva-robbanás sem volt szimmetrikus, feltehetőleg a kataklizma idején a csillag belsejében lezajló heves áramlások miatt. Az új eredmények is arra utalnak, hogy a robbanás az egyik irányban erőteljesebben történt.

A 3D-s hatás az alábbi rövidfilmen látható szépen:

 

 

Szupernóva 3D-ben

A nagy tömegű csillagok fontos szerepet játszanak az anyag fejlődésében. Belsejükben születnek meg a nehezebb kémiai elemek, amelyek aztán életük végén, a szupernóva-robbanás során szétszóródnak a csillagközi anyagban, felhőkben. Ha egy ilyen "elszennyezett" felhőből születik egy új csillag - mint ahogy a Nap is -, akkor annak anyagában, illetve annak bolygóiban már ott lesznek a nehezebb kémiai elemek. A vérünkben lévő vas, a csontjainkban lévő kalcium, az oxigén, amit belélegzünk (és így tovább) mind ősi csillagok belsejében született, ahonnan szupernóva-robbanás során szabadult ki. Igaz tehát, hogy csillaganyagból vagyunk.

forrás: http://www.origo.hu/tudomany

 


Dobogó szív a kőben

Email Nyomtat
Az alábbi iromány egy hozzászólásnak indult a Dobogva hív Dobogókő című cikkhez. Azután elkezdett önálló életet élni, és ez lett belőle:

Margarita:
Nem tudtam - olvasván a cikket, hogy melyiktől féljek jobban: a borzalmas tanulmányterv megvalósulásától, vagy a cikkből sugárzó indulattól.
Aztán úgy döntöttem, egyiktől sem fogok. Ha valaki rendelkezne bővebb információval a Dobogókőre látvány-tervezett monstrumról, akkor megköszönném, mert ez egy előzetes tanulmányterv, de többet nem tudni meg róla a megjelölt forráshelyekből. Sem azt, hogy ki rendelte meg, sem a lehetséges befektetőket, sem azt, hogy van-e szó a megvalósításáról egyáltalán, sem az önkormányzat véleményét...stb.
Utolsó frissítés: 2010 augusztus 08., vasárnap 10:58 Bővebben...